vasútbarát

A Domino egy jelfogó függéses, egy központú, kis és nagy állomásokon egyaránt alkalmazható vasúti biztosítóberendezés-család.

Felépítése

A kezelő készüléke és a jelfogóegységek - D55 (vagy akár a jelfogósávok - D70, jelfogóállványok - KA69) törzsrésze építőkocka szerűen tipizált elemekből van felépítve (dominó szerűen). Ez lehetővé teszi, hogy viszonylag egyszerűen és olcsón bármilyen vágányhálózatú és méretű állomás berendezése elkészíthető legyen. A kezelő személyzet tevékenységét a 4×4 cm-es, pasztellzöld (alapszín, a szakzsargonban: dominózöld), szürke (távoli üzem nyomógombjainak kockája) és kék (Dominó 70 biztosítóberendezés közös nyomógombjait tartalmazó kockák alapszíne) vagy pedig 2x2 cm-es, fehér alapszínű tipizált elemekből felépített kezelőfelületen (ember-gép kapcsolaton keresztül) végzi nyomógombok segítségével. Hatvan vasútállomásán vagy Budapest-Ferencváros állomáson található Domino 70 típusú biztosítóberendezés kezelése már számítógéppel is elvégezhető, ún. kódos kezelő segítségével. Fehér alapszínű pultkockákat találhatunk a budapesti Millenniumi Földalatti Vasút Mexikói úti végállomásán. Nagyobb állomásokon a forgalmi személyzet munkájának megkönnyítésére panoráma-tábla kerül felállításra, amely íves felületen tartalmazza Dominókockákból az állomás torzított helyszínrajzát és szinte az összes visszajelentést, így a személyzet könnyen áttekintheti a teljes állomás vágányhelyzetét, a beállított meneteket. Ekkor a berendezés kezelőfelületén visszajelentés gyakorlatilag nincs, azon szinte csak nyomógombok találhatóak, a torzított vágányhálózatnak és a kezelési körzeteknek (több emberes kezelés esetén) megfelelően.

Fajtái

Domino 55

A Domino 55 típusú biztosítóberendezés úgynevezett alapkapcsolásai, alapáramkörei 1955-ben készültek el, svájci licenc alapján. A hatósági jóváhagyást követően kezdődött meg a már jóváhagyott elvek (kapcsolások) alapján az első ilyen rendszerű biztosítóberendezések tervezése. Ez egy jelfogófüggéses, egy központos, kis és nagy állomási, tolató vágányút nélküli biztosítóberendezés, azaz a kiszolgálása egy ember által, egy helyiségből is végrehajtható (így nincs szükség váltókezelőkre), a berendezés bármekkora méretű szolgálati helyeken használható és a berendezés alapvetően nem alkalmas arra, hogy a tolatási mozgásokat lezárt vágányúton biztosítsa. A vágányok és a váltók foglaltsága általában váltakozó áramú szigetelt sínekkel folyamatosan biztosított. Az újabb berendezéseknél kiépítették a jelfeladást is. A berendezéshez kapcsolt központi állítású váltók állítása elektromechanikus, vagy elektrohidraulikus úton, nyomógombok segítségével történik. Az elkészült berendezés átalakítás után alkalmassá tehető akár a távvezérelt üzemre (amely áramköröket az alapáramkörök tartalmazzák), így KÖFI berendezés része is lehet. A berendezés biztonsági funkciókat is ellátó áramköreit külön épületben, vagy külön helyiségben helyezik el (jelfogó terem vagy jelfogó helyiség), melyek a berendezés biztonságos üzemelése érdekében általában légkondícionáltak. Ezen épületek sok helyen tartalmazzák az akkumulátorok töltésére és tárolására szolgáló helyiségeket is, esetleg a biztosítóberendezés karbantartásával foglalkozó szakemberek készenléti és szociális helyiségeit.

A berendezés kezelése nyomógombokkal történik, egy vagy két nyomógomb együtemű vagy kétütemű kezelésével. A különleges kezelések elvégzésére szolgáló nyomógombok számlálóval és véletlen benyomást akadályozó szerkezettel vannak felszerelve. A Dominó rendszerű berendezések tervezési elve erre vonatkozóan az volt, hogy a berendezéshez tartozó nyomógombok véletlen benyomása üzem- vagy balesetveszélyes helyzetet ne okozhasson, ezért pl. a váltóvisszajelentés ki- vagy bekapcsolása egy nyomógombos, egy ütemű kezelés, hiszen közvetlen balesetveszélyt nem hordoz magában.

A berendezéshez illeszthető vágányzáró sorompó és kisiklasztó saru is, utóbbi akár váltóhajtóművel is ellátható. A berendezéshez tartozó esetleges váltózárkulcsok a berendezéshez elektromos zárral csatlakoznak.

A berendezés irodai részében, a kezelőfelület alatt találhatóak a különböző hangjelzést adó csengők, zümmerek (váltó-, jelző- és térközzavart jelző hangforrások), valamint a pultkockák és a jelfogóterem közötti kábelezés összekötő pontjai, a forrcsúcsokat tartalmazó piramisok.

Egy 4x4 cm-es dominókockában 3x4-es elrendezésben összesen 12 hely található, ami lehet nyomógomb egy-egy érintkezője vagy izzó alsó kivezetése. A nyomógombok mindig két helyet igényelnek. Minden nyomógomb nyomógombismétlő jelfogót működtet (életvédelmi okok). Van alapban szakító (ez a leggyakoribb) és alapban záró nyomógomb (pl.:vészlekapcsolás). Az izzók oldalsó kivezetését egy közös fémlemez képezi, ennek kivezetése a 13. ér, ami mindig sárga színű (a kocka és a piramis között). Az izzók bajonettzáras, wolfram-szálas izzók, de kísérleti jelleggel létezik ugyanilyen foglalatba beragasztott előtét-ellenállás és fehér fényt adó LED is.

A pultkockákat a Ganz bajai üzeme gyártotta, jelenleg ennek jogutódja foglalkozik vele. A kocka, és az azt tartó műanyag keret, valamint a kockához tartozó legfeljebb 13 eres kábelkorbács ára 35000-40000 ft/kocka.

Az első ilyen berendezést Vámosgyörk állomáson 1962. december 11-én helyezték üzembe, melyet pár napra Budapest-Angyalföld állomás berendezése követett. Ennek érdekessége, hogy Budapest-Angyalföldön előbb kezdték meg az építést, de azt később adták át, noha a tényleges építés előbb befejeződött, mint Vámosgyörkön.

A Domino 55 típusú biztosítóberendezés forgalmi szolgáltatásai

• az elektromos váltóállítás lehetővé teszi a váltók egy központból történő egyéni és vágányutas állítását, valamint a végállás, a motortekercsek és az állítóvezetékek folyamatos ellenőrzését, mindezt összesen négy vezetéken
• rögzíti a csúcssínek végállását és megakadályozza lezárt vágányutak esetén a váltók állítását
• a foglaltságérzékelés felhasználása megakadályozza üzemszerű kezelés esetén a foglalt váltók állítását vagy a foglalt vágányokra történő vágányút beállítást
• vágányútbeállítás során ellenőrzi az oldalvédelmet (hogy oldalról ne kerülhessen jármű a vágányútba)
• a beállított menetek leközlekedése során a szabadra állított jelzők önműködően Megállj állásba állítódnak, de bármikor biztosított (főleg veszélyhelyzet esetén) a jelzők kézi Megállj állásba való kapcsolása is
• biztosítja az állomási, a nyílt vonalról indított állomási és a nyíltvonali sorompók önműködő vezérlését
• a berendezéshez kapcsolt fényjelzők sebességjelzési rendszerben működhetnek
• a jelzőkre hívójelzés is kivezérelhető: a bejárati jelzőkre mindenképpen, a kijárati jelzőkre a megrendelő kérésének megfelelően. A hívójelzés feloldása adására alkalmas kiegészítő jelző a bejárati jelző hátoldalára kerül elhelyezésre
• a jelfeladás kiépíthető
• az állomási berendezéshez önműködő térközbiztosítóberendezés kapcsolható
• a berendezéshez különleges berendezések is illeszthetők (tengelyszámláló, vonatvég azonosító)

A Domino 55 típusú berendezés kezelése

A biztosítóberendezés kezelésére szolgáló nyomógombok:

• egyéni váltóállító nyomógombok
• közös váltóállító nyomógomb
• vágányút beállításhoz szükséges kezdő és cél nyomógombok
• jelzőállító nyomógombok (vágányút beállításkor kezdő nyomógomb szerepük van)
• közös jelzőállító nyomógomb
• amennyiben van állomási sorompó, sorompó egyéni lezárást biztosító nyomógomb
• zavar csengő kikapcsoló nyomógomb
• A berendezés biztonsági funkciót megkerülő, különleges esetekben (pl. a berendezés meghibásodásakor) kezelendő közös nyomógombok: közös hívójelzés, szigetelés kikapcsolás, kényszeroldás stb.
• A "jelző megállj!" közös nyomógomb újabban számlálóberendezéssel és véletlen benyomást gátló szerkezettel kerül szállításra.

A vágányúti nyomógombok a fekete színű vágányábrában vannak elhelyezve, az érdekelt jelző közelében. A gyűrűk színe mindig zöld, a nyomógomb színe vörös vagy zöld attól függően, hogy a nyomógomb csak célgomb lehet-e (zöld) vagy pedig kezdőgomb (is) (vörös).

Az egyéni váltóállító nyomógombok a Magyarországra készült berendezéseken a vágányábra alatt, két oldalt csoportosítva, emelkedő számsorrendben találhatóak (páros-páratlan külön oldalon)a nyomógomb és a gyűrű színe fekete. A nyomógombok felett kis ablak található, amely folyamatos fehér fénnyel világít, ha a váltón az első lezárás be van kapcsolva. A német nyelvterület D55 berendezésein az egyéni váltóállító gombok a vágányábrában, a kitérő rajzánál találhatóak.

Forgalombiztonságtechnikai szempontból érdekes megoldás, hogy az egyszerű vágánykapcsolatok kitérőit közösen állítják, így közbezárás és váltófelvágás nem következhet be (üzemszerű helyzetben). Ilyen megoldással megépült D55 nem létezik: minden váltónak (és keresztezésnek) egyéni nyomógombja van.

A különleges esetekben kezelendő nyomógombok általában a bal felső sarokba vannak csoportosítva, a számlálószerkezetükkel együtt.

A jobb felső sarokba általában a váltóvilágítás, távoli üzem és az energiaellátás nyomógombjai és visszajelentő lámpái kerülnek.

Az első berendezésekben korszerű, Mavox rendszerű hangos oda-visszabeszélő rendszer került kiépítésre a forgalmi iroda és a külső tér között, szükség esetén több hangkörrel: váltókörzetek, tolatási körzetek, peronok stb.). Ennek a forgalmi irodai részét a biztosítóberendezés kezelőpultja mellett helyezték el, a távközlő berendezésekkel (engedélykérő-, vonali stb.) együtt. Később ezeket külön pultra telepítették, ám a berendezésből nem mindenhol tervezték ki.

Visszajelentés

A berendezés visszajelentésében először jelent meg a magyar történelem folyamán a villogó fény: ez vagy zavarállapotot vagy valamilyen közbülső állapotot jelez, előbbihez hangjelzés is társul.

A vágánycsíkok és váltó szárcsíkok alaphelyzetben sötétek, a lezárt szakaszokat fehér, a foglaltakat pedig vörös fény jelzi. A jelzők alapállása általában a Megállj jelzés, a pulton ennek megfelelően a bejárati jelző visszajelentése vörösen világít, míg a kijárati jelzőké sötét. (KÖFE/KÖFI berendezésekhez csatlakoztatva gyakori megoldás, hogy a kijárati jelzők visszajelentése nem sötét, hanem vörös, mint a bejáraté.) Ha a jelzőt szabadra állítják, a vörös visszajelentés kialszik és megjelenik a zöld visszajelzés. A szabad fény visszajelzése attól függetlenül mindig nyugodt zöld, hogy a jelzőn ténylegesen milyen fényekből áll a szabad jelzés. A megjelent hívójelzés visszajelzése a nyugodt vörös alatt nyugodt fehér fény, a Szabad a tolatás jelzésé pedig nyugodt fehér fény. A Tilos a tolatás jelzést a berendezés nyugodt kék fénnyel adja. A villogó fényjelzés általában izzókiégésre utal, melynél megszólal a jelzőzavart jelző zümmögő hangjelzés is.

A berendezés folyamatosan ellenőrzi a pótvörös izzókat és áramköreiket: olyan kis áramot folyat át rajtuk, amelytől az izzó nem izzik fel (hideg marad), de épsége ellenőrizhető. Ha a pótvörös fény áramkörében a hidegellenőrző jelfogó hibát talál: a jelző talpánál levő ún. talppont vörös fénnyel villogni kezd és megszólal a jelzőzavart jelző hang. A fővörös izzó kiégése esetén a jelzőábrában található vörös fény kezd villogni és megszólal a jelzőzavart jelző hang. Ha a fehér fény ég ki, a jelenség hasonló. Jelző Megállj kezelésekor a berendezés úgy viselkedik, mintha a szabad fény áramkörében szakadás történne: villogó zöld fény + hangjelzés.

A váltók szárcsíkja állítás során abban az állásban villog, amelyik állásba állítottuk: ha a váltóhajtómű az üzemszerű 2,5-3 s állítási idővel szemben 7 másodperc alatt sem kerül végállásba, akkor a berendezés ezt a váltózavart jelző hanggal tudatja és a váltóhajtóműről az állítási feszültséget lekapcsolja. Ekkor a kezelő személyzetnek a nyomógomb kezelésével a váltót vissza kell vezérelnie az előző állásba, szükség esetén (többszöri sikertelen állítási kísérlet) pedig a helyszínen kell ellenőriznie a csúcssín és a tősín közötti részt, valamint a teljes aljközt az összekötő rúd, állítórúd körül. Az akadást akár a váltójelző ábráját mozgató hattyúnyak feszülése vagy akár a csillagtárcsa hibája is okozhatja!

Vágányutas váltóállítás során a célszerű a vágányutat a TÖRLÉS és a vágányút kezdő nyomógombja segítségével törölni és a kérdéses váltót egyéni állítással beállítani (esetleg a probléma forrását a helyszínen megszüntetni), majd újra folytatni a vágányútbeállítást, akár vágányutasan is.

Domino 70

 

Tolatásjelzővel egyesített fény főjelző árboca

Nagy állomási, jelfogó függéses, egy központos, tolató vágányutas biztosítóberendezés. A váltók elektrodinamikus központi állításúak. A berendezéshez fényjelzők tartoznak, a kijárati jelzők tolatásjelzővel egyesítettek és hívójelzéssel felszereltek. A bejárati jelzők hátoldalán hívójelzés feloldása jelző van. A tolatások lezárt vágányúton törpe tolatásjelzőkkel szabályozva végezhetők. A berendezéshez tartozó valamennyi vonatfogadó vágány kiszigetelt és jelfeladásra kiépített.

A berendezést alkalmassá tették automatikus üzemmódban történő működésre, valamint nyomvonal tervezésre. A berendezés vágányúti és visszajelentő fényei hasonlítanak a D55-ös típusú berendezéshez. A nyomógombok világító kivitelűek. A nyomógomb típusának beazonosítására a körülötte lévő gyűrű színe szolgál. A tolató vágányutak beállítására külön nyomógombok szolgálnak.

A berendezéshez védelmi berendezések (vágányzáró sorompó, kisiklasztó saru) kapcsolhatók, melyeket a berendezés elektromos úton ellenőriz.

Leírása

A Dominó 70 biztosítóberendezést a svájci Integra cég licence alapján a Telefongyár kezdte gyártani, majd a Ganz Villamossági Művek bajai üzeme vette át ennek feladatait. A kezelése egy vagy két nyomógombos, egy- vagy kétütemű kezeléssel lehetséges. A vágányútbeállítás és a jelzőállítás nem válik élesen szét egymástól: a vágányút lezárása után — minden feltétel teljesülése esetén — a startjelzőn (nem a kezdő jelzőn, az D55-ös terminológia!) megjelenik a szabad (a tolatás) jelzés.

A berendezés áramköreinek felépítése szinte teljes egészében a vágányhálózat kialakításától függ, így ha a vágányhálózat kész (megtervezték), a berendezés áramköreinek nagyon nagy része gyakorlatilag szakmunkás végzettséggel is megtervezhető. A berendezés nem adatbázisból dolgozik, hanem úgynevezett nyomáramkörök megkeresik az összetartozó start és cél szerepeket betöltő jelfogókat, hogy azokat működtetve a következő nyomáramkör végighaladhasson a vágányhálózat kijelölt nyomvonalán, a beállítandó vágányúton. Először a berendezés ellenőrzi, hogy összetartozó nyomógombok kerültek-e lenyomásra, és a kezelés értelmes-e. Ha igen, kijelöli a vágányutat, minden kitérőhöz oldalvédelmet keres (mindig a "másik" állásban: ha a váltó egyenesben áll, oldalvédelmet kitérő irányból keres hozzá és fordítva, lévén a menetet veszélyeztető jármű mindig "oldalról", a "másik" irányból érkezhet.), és ha talált oldalvédelmet adó objektumot (pl. váltót vagy jelzőt), azt ebben az állásban (az oldalvédelmet adó állásban) rögzíti, majd továbbmegy, a vágányút túlsó vége felé. Ezek után a berendezés még egyszer ellenőrzi a vágányútban szereplő elemek helyes állapotát, majd sokadik kör végén a start jelzőt szabad vagy szabad a tolatás jelzésre állítja.

Összesen 24 nyomáramkör létezik, ez felöleli a vágányút oldását és a jelfeladást is.

Kezelés

A berendezés vágányúti nyomógombjai világító gombok, a pultkockában négy, egy sorban levő helyet igényelnek: a belső kettő a nyomógomb záróérintkezőinek, a két szélső pedig egy-egy izzó fölé nyúló fényvezető polimereknek szükséges.

 
A berendezés vágányút-állítása két nyomógombos két ütemű kezelés: a vágányút start- és célgombját egyidejűleg lenyomva meg kell várni, hogy azok együtt villogjanak, majd felengedve őket a berendezés a céljelzőtől a startjelzőig beállítja a váltókat, az oldalvédelmet adó objektumokat megkeresi és rögzíti, majd a startjelzőt szabadra vagy szabad a tolatás állásba állítja.

A nyomógombok átlátszó polimerből vannak, a gyűrűk a kezdőpont felé szürke, a végpont felé kék színűek, a vonatvágányúthoz tartozó nyomógombok tetején kis bemélyedésben vörös pont található. Ha a kezelő nem összetartozó nyomógombokat kezel (azaz kék gyűrűshöz szürke gyűrűset vagy vörös pontos gombhoz vörös pont nélkülit kezel), akkor a berendezés ezt ún. "nyomógomb zavar" jelzéssel hozza tudomására: megszólal a nyomógombzavart jelző csengő és a visszajelentő fényablak vörös fénnyel villog. A lenyomott gombok összetartozását a központi elzáró két jelfogóegysége (KE1 és KE2) ellenőrzi az ún. lépcsőáramkörrel.

A kerülő vágányúthoz tartozó nyomógomb szintén világító nyomógomb, de gyűrűjének színe — mivelhogy X és Y irányú menetekhez is felhasználható — fehér színű, tetején soha nincs vörös pont. Jelölése annak a két váltónak a számából és közöttük perjelből áll, amelyek között a gomb található, pl. "6/8".

A közös nyomógombok kék alapszínű kockákon általában lent, középen találhatóak, nem a bal felső sarokban. Az országos közforgalmú vasút Dominó 70 típusú berendezésein a következő közös nyomógombok találhatóak:

• Közös vezérlés,
• Váltó visszajelentés,
• Hívójelzés (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Szigetelés kikapcsolás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Önműködő jelzőüzem bekapcs. + Egyéni lezárás bekapcs.,
• Önműködő jelzőüzem kikapcs. + Egyéni lezárás kikapcs. (véletlen benyomást gátló szerkezettel),
• Tolatóvágányút kényszeroldás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Vonatvágányút kényszeroldás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Tolatóvágányút visszavonás,
• Vonatvágányút visszavonás (számlált kezelés, mely a jelző megállj számlálóján rögzítődik),
• Tárolás törlés,
• Jelző Megállj (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Zavarjelző hang kikapcsolására szolgáló ZAVAR feliratú nyomógomb.

A Budapesti Közlekedési Zrt. részére szállított berendezéseken pedig:

• Közös vezérlés,
• Hívójelzés (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Szigetelés kikapcsolás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Önműködő jelzőüzem bekapcs. + Egyéni lezárás bekapcs.,
• Önműködő jelzőüzem kikapcs. + Egyéni lezárás kikapcs. (véletlen benyomást gátló szerkezettel),
• Kényszeroldás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Vágányút visszavonás (véletlen benyomást gátló szerkezettel és számlálóval),
• Tárolás törlés, Jelző Megállj (számlálóval),
• Zavarjelző hang kikapcsolására szolgáló ZAVAR feliratú nyomógomb.

Egy váltó csak egy vágányútban lehet érintett és legfeljebb egy vágányút lehet rátárolva. A második tárolás nem rögződik. Egy keresztezés egy vágányútban lehet érintett és legfeljebb két keresztező irányú vágányút lehet rátárolva.

A vágányút lezárása akkor indul el, amikor a célgombot a kezelő felengedte. A váltók állítása a közös vezérlés (vagy szigetelés kikapcsolás) és a váltó egyéni nyomógombjával történik.

Visszajelentés

A berendezés a tudomásul vett, de még fel nem épített (épülő vagy tárolt) vágányutakat villogtatott start és cél nyomógombokkal jelenti vissza. A lezárt váltót vagy keresztezést a berendezés a váltó egyéni nyomógombja feletti kis lámpa fehér fényével jelenti vissza. A lezárt vágányszakaszok és váltók szárcsíkja fehéren, a foglaltaké vörösen van visszajelentve. A szabad szakaszok sötétek.

Egyéb szolgáltatások

A berendezés alkalmas arra, hogy a foglaltságokhoz vonatszámokat rendeljenek, amelyek a foglaltság haladásával haladnak (22. nyomáramkör), így könnyítve a forgalmi dolgozók munkáját. A vonatszám ablak vörös színnel világító 6 db. 7 szegmenses kijelzőkből áll, az első egy ún. irányszám, a következő öt pedig a vonatszám, a vonatszám részét képező kötőjeles irányszám megjelenítésére alkalmatlan. Bejárati jelzőt meghaladó, az állomásba behaladó vonatnál a vonatszám akkor kerül át a fogadóvágány kijelzőjére, amikor a jármű első tengelye a bejárati jelzőt meghaladja. Az irányszám felhasználásával a berendezés programozása során önműködő vágányútállítás beállítható: a különböző irányokba haladó vonatok más-más irányszámot kapnak, így megfelelő vágányra, majd pedig onnan a megfelelő nyíltvonal felé történik a vágányút önműködő beállítása. Részben ez fedi az ÖVI és az ÖJÜ, azaz az Önműködő vonatirányítás és az Önműködő jelzőüzem funkciót. A vonatszámkövetés nyomógombjai és gyűrűi sárga színűek, és részben középen lent, csoportosítva (0-9 és a bead nyomógomb) részben pedig a vágányábrában, a vonatszám kijelzője mellett (kijelölő funkciójú nyomógomb) találhatóak.

A vágányút-beállítás folyamata, azaz milyen nyomáramkörök milyen sorrendben futnak le:

• 1-2: vágányút tároló áramkör: a vágányút nyomvonalát és a mozgás irányát (X vagy Y jelöli ki)
• 2-1: vágányút tároló áramkör (visszafelé fut le)
• 3: váltóállító és -lezáró áramkör (+céllezárás): váltók helyes állásának kijelölése (bal vagy jobb), lezárása. Itt kapcsolódik le a fehér fény vonatvágányút esetén a FLe jelfogóval
• 4-5: oldalvédelem-kereső áramkör: + potenciálnál lezáródik, - esetén oldódik
• 5-4: oldalvédelem-kereső áramkör (visszafelé fut le): + potenciálnál lezáródik, - esetén oldódik
• 6-7: oldalvédelem-nyugtázó áramkör
• 7-6: oldalvédelem-nyugtázó áramkör (visszafelé fut le)
• 9: útvonalellenőrzést tápláló áramkör starttól cél felé.
• 8+: C-tól S (start) felé pozitív feszültségű útellenőrző áramkör
• 19: Plusz feszültséggel indul, elejt az 1-2. nyom. Célnál meghúz az UEV útellenőrzést vizsgáló jelfogó. Ez lekapcsolja a 3. nyomot és a 8. nyomot átfordítja +-ról negatív potenciálra.

8-: negatív feszültségű útellenőrző áramkör. A S oldalon meghúz a TJ tolatásjelölő jelfogó és az UEL útellenőrzést lezáró jelfogó → tolatóvágányút esetén lekapcsolja a 3. nyomban az öntartó LV lezárásvizsgáló jelfogót: a tolatásjelző fehérre vált.

Csak vonatvágányút beállítása esetén lefutó további áramkörök:

• 15-: célrögzítés áramköre: szigsínek és a C-jelző mögötti szigsín foglaltságát ellenőrzi (S→C irányú)
• 8+: C-tól S felé pozitív feszültségű útellenőrző áramkör
• 24: Meghúz a C-nál a VUE vágányútellenőrző áramkör és a fordítja a 15. nyom polaritását.
• 15+: C→S irányú. S-nál meghúzatja VJ vonatjelölő jelfogót és elejteti az LV lezárásvizsgáló jelfogót. És UE, VJ meghúz, LV elejt: a S-jelző szabadra áll át.

Ilyen berendezés a következő szolgálati helyeken üzemel vagy üzemelt: (a felsorolás nem teljes)

• Budapest - Keleti pályaudvar,
• Budapest-Ferencváros állomás (kódos kezelővel),
• Budapest-Kelenföld állomás,
• Hatvan állomás (kódos kezelővel),
• Szolnok állomás,
• Debrecen állomás,
• Gyékényes állomás,
• Siófok állomás,
• Soroksár-Terminál (BILK) állomás (épült 2002(?)),
• Dunakeszi állomás (épült: 1970),
• Albertirsa állomás,
• Fényleslitke állomás (elbontva 1998(?))

Illetve ilyen rendszerű oktatóberendezés található még a győri Széchenyi István Egyetemen, a MÁV Zrt. Baross Gábor Oktatási Központ Északi Tanműhelyében és a Baross Gábor Oktatási Központ Luther utcai telephelyén is.